Az Alkotmánybíróság 2026. szeptember 29-én tette közzé döntését az IV/13/2018. számú ügyben. A testület alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre (TÉSZ) ítéltekre vonatkozó kötelező kegyelmi eljárás szabályait. A megsemmisítés nem azonnal, hanem 2027. május 31-i hatállyal következik be. Így a jogalkotónak van ideje új, alkotmányos szabályozást kidolgozni.
Az ügy előzményei
Az eljárást egy alkotmányjogi panasz indította el. Az indítványozót tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, ezért a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége eleve ki volt zárva az esetében. Ügyében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Az elítélt ezt követően további felülvizsgálatot kezdeményezett, ám a Kúria Bfv.III.914/2017/13. számú végzésével elutasította a kérelmet. Az alkotmányjogi panasz ez ellen a végzés ellen irányult.
Mit kifogásolt az Alkotmánybíróság?
A testület szerint a kötelező kegyelmi eljárás jelenlegi szabályai nélkülözik a szükséges garanciákat. Megfelelő törvényi biztosítékok hiányában sem ez az eljárás, sem a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés egész rendszere nem felel meg az Alaptörvénynek. Az AB álláspontja szerint az Alaptörvényből az következik, hogy az ilyen büntetést töltő elítéltek ügyét minden esetben felül kell vizsgálni. Ennek eljárásjogi garanciák mellett kell történnie, és a büntetés céljait következetesen érvényesíteni kell.
A döntés kimondja: a cél nem az enyhítés. Az összefoglaló szerint „Célja nem a büntetés enyhítése” (Alkotmánybíróság). A határozat arról szól, hogy ezek a büntetések jogállami biztosítékok mellett legyenek végrehajtva. Az AB hangsúlyozta, hogy a döntés nem jelenti az életfogytiglanra ítéltek tágabb vagy könnyebb szabadulását.
Különvélemények és a további teendők
A határozathoz Handó Tünde és Horváth Attila különvéleményt fűzött. Czine Ágnes előadó alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. A bíróság közleménye nem nevezi meg, mely konkrét törvényi paragrafusokat érinti a megsemmisítés. Azt sem részletezi, hogyan alakul a döntés nyomán az indítványozó saját ügye. Ezekre a kérdésekre a határozat teljes szövege adhat választ, amely az Alkotmánybíróság honlapján olvasható.
A jogalkotónak tehát 2027 májusának végéig olyan rendszert kell kialakítania, amely garantálja a TÉSZ-büntetések rendszeres és eljárási biztosítékokkal körülvett felülvizsgálatát.