A dokumentum az elfogadása után azonnal hatályba lépett, és ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a 2010-ben elfogadott, azóta többször módosított korábbi ügyrend. Az új szabályokat a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azokra az eljárási cselekményekre, amelyek október 6. után történnek.
A változás elsősorban azért jelentős a médiaszolgáltatók, jogi képviselőik és a nyilvánosság számára, mert részletesebben követhetővé teszi a testületi döntéshozatalt. A név szerinti eredményből megállapítható lesz az egyes tagok álláspontja, a különvélemények pedig a többségi döntéstől eltérő jogi vagy szakmai érvelést is láthatóvá tehetik.
Az előterjesztések kötelező tartalmát szintén részletezi az ügyrend. Fel kell tüntetni az ügy tárgyát és előzményeit, a tényállást és annak forrásait, az alkalmazandó jogszabályokat, a döntési javaslatot és az indokolás tervezetét.
Az előkészítő anyagnak az eljárási határidőt és elmulasztásának következményét, továbbá az érintettségi vizsgálat eredményét is tartalmaznia kell. Ha a Médiatanács több döntési lehetőség közül mérlegeléssel választ, alternatív javaslatot is be kell mutatni.
A strukturális jelentőségű döntéseknél az előterjesztésben összegezni kell a várható hatásokat és a lefolytatott konzultáció eredményét. Ez eljárási követelmény: önmagában nem határozza meg egy későbbi döntés tartalmát vagy jogszerűségét, de dokumentálhatóbbá teszi annak előkészítését.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény alapján a Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, döntései pedig az adatvédelmi előírásokra figyelemmel nyilvánosak. Az új dokumentum ezeket a törvényi kereteket részletezi a testület belső működésére.
Az átmeneti rendelkezések több belső határidőt szabnak. Az elnöknek és a tagoknak az első érdekeltségi nyilatkozatot harminc napon belül kell megtenniük, a tagi portfóliókat hatvan napon belül kell meghatározni, az első éves ülésezési rendet pedig ugyancsak harminc napon belül kell elfogadni.
Az NMHH közleménye szerint a szabályok a testület jogszerűbb, átláthatóbb és pártatlanabb működését szolgálják. Ez az intézmény saját értékelése; a gyakorlati hatás majd a döntések, szavazási adatok, különvélemények és jegyzőkönyvek tényleges közzétételén mérhető le.
Az ügyrend belső testületi működési dokumentum, nem pedig általánosan kötelező jogszabály vagy egyedi médiaszolgáltatóra közvetlenül kötelező hatósági határozat. Az október 6-i konkrét médiafelügyeleti és rádiójogosultsági ügyek következményeit ezért csak az egyedi határozatok alapján lehet külön értékelni.
