Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője ambiciózusnak nevezte a célt: a bank korábban 5–5,5 százalékos hiánnyal számolt. Értékelése szerint az adórendszer és egyes támogatások átalakítása teremthet mozgásteret, ugyanakkor bizonytalan a bejelentett 1500 milliárd forintos megtakarítás teljesülése. Az idei költségvetés alakulása és a külső gazdasági környezet szintén befolyásolhatja a terveket.
Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője megvalósíthatónak tartja a hiánycélt. Arra figyelmeztetett, hogy a vártnál gyengébb növekedés és a magas kamatkiadások veszélyeztethetik annak elérését.
Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója szerint a bejelentés megfelel a piaci várakozások átlagának, ezért önmagában nem indokol jelentős piaci reakciót. A költségvetés alapfeltevéseinek megalapozottságát és az eurócsatlakozás hitelességére gyakorolt hatását a részletek alapján lehet majd megítélni.
Eppich Győző, az OTP Elemzési Központjának vezetője fegyelmezett gazdálkodás mellett reálisnak látja a célt, amely szerinte erősítheti az euró magyarországi bevezetésébe vetett befektetői bizalmat.
A kormány közleménye az idei év végére jelzett 7,5 százalékról csökkentené 4,9 százalékra a hiányt, és 300 milliárd forintos biztonsági tartalékkal számol. A részletes költségvetési dokumentumot a tájékoztatás szerint előbb a Költségvetési Tanácsnak küldik meg, majd az Országgyűlés elé terjesztik.