A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint a közfeladatot ellátó szervek dolgozóinak politikai célzatú, diszkriminatív listázása sértheti az adatvédelmi alapelveket. A hatóság október 12-én, egy az NVVH munkatársait felsoroló weboldalról szóló sajtóhírek nyomán adott ki közleményt.
A NAIH álláspontjának kulcsa, hogy a törvény alapján közérdekből nyilvános személyes adat sem veszíti el személyesadat-jellegét. A már megismerhető adatok összegyűjtése, rendszerezése és új célú internetes közzététele ezért önálló adatkezelési művelet lehet.
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) a személyes adatok kezelésénél jogszerűséget, tisztességes eljárást és átláthatóságot követel meg. Ugyanez a szabályrendszer írja elő a célhoz kötöttséget és azt, hogy az adatok körét a szükséges minimumra kell korlátozni.
A hazai jogszabály külön is kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetők. A NAIH szerint a közhatalom, a közfeladat-ellátás és a közpénzek felhasználásának átláthatósága legitim közügy lehet, pártpolitikai érdek azonban nem tartozik ebbe a körbe.
A hatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy egy közfeladatot ellátó szerv alkalmazottja pusztán a munkaviszonya miatt nem válik közszereplővé. Egyes, a közfeladathoz kötődő adatai lehetnek nyilvánosak, de ez nem ad korlátlan felhatalmazást a személyére épülő adatbázis létrehozására.
A közlemény szerint jogellenes az olyan közzététel, amely célja vagy módja miatt alkalmas a dolgozó magánéletébe való beavatkozásra vagy arra, hogy zaklatásnak tegye ki. A NAIH a szubjektív, negatív szempontú listázást az emberi méltóságot is veszélyeztető gyakorlatnak minősítette.
A hatósági közlemény nem számol be megindított vizsgálatról, határozatról vagy kiszabott bírságról. Ezért az érintett weboldal konkrét adatkezelésének jogszerűségéről és esetleges jogkövetkezményéről még nincs végleges egyedi döntés.
Az adatkezelők számára a gyakorlati tanulság az, hogy nyilvános forrásból származó név vagy munkaköri adat újraközlése előtt is azonosítani kell a célt és a jogalapot, továbbá vizsgálni kell a szükségességet, az arányosságot és az érintettekre háruló kockázatot.
Az érintettek szempontjából pedig fontos különbség van az átláthatóságot szolgáló adatigénylés és a személyeket megbélyegző adatbázis között. E határ megítélésénél nemcsak az adatok eredeti nyilvánossága, hanem az új felhasználás célja és összhatása is számít.