A nyilvánosság nem felmentés: amikor az átláthatóság névsorrá torzul

Egy név lehet közérdekből nyilvános, de ettől még nem válik korlátlanul felhasználható politikai alapanyaggá. Ez a NAIH október 12-i közleményének legfontosabb állítása az NVVH munkatársainak nyilvános listázása körül kialakult ügyben. A hatóság szerint a törvény alapján hozzáférhető személyes adat is személyes adat marad, összegyűjtése és újraközlése pedig önálló adatkezelés.

Nem ugyanaz egy intézményi honlapon feltüntetni, hogy ki milyen tisztséget tölt be, és ugyanazokat a neveket egy politikai üzenet részeként, megbélyegző keretben egymás mellé rendezni. Az adat nem változik, de megváltozik a funkciója: a tájékoztatásból célkereszt, a szervezeti átláthatóságból személyi lajstrom lehet.

Ez nem technikai adatvédelmi vita. Ha a közfeladatot ellátó szervnél fennálló munkaviszony önmagában elegendő volna politikai dossziék készítéséhez, annak visszatartó hatása lenne a közigazgatásban és a független intézményekben dolgozókra. Az állam átláthatósága helyett az alkalmazott válna átlátszóvá, még akkor is, ha nem ő hoz közpolitikai döntést.

A nyilvánosság célhoz kötött

Az Infotv. 4. §-a szerint személyes adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból, a szükséges mértékben és ideig kezelhető. A 26. § (2) bekezdése külön is kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok terjesztésénél tiszteletben kell tartani a célhoz kötöttséget. A GDPR 5. és 6. cikke ugyanezt a mércét erősíti: tisztességes eljárás, célhoz kötöttség, adattakarékosság és megfelelő jogalap kell.

A NAIH ezért helyesen választja külön az eredeti nyilvánosságot a másodlagos felhasználástól. Hasonló elvi pontot tett világossá az Európai Unió Bírósága a C-231/22. számú ügyben: a közzététel, a hozzáférhetővé tétel és a tárolás egymástól elkülönülő adatkezelési művelet lehet, amelyekért az adatkezelő felelősséggel tartozik. Az ügy tényállása más volt, hivatalos lapban, törvényi kötelezettség alapján közzétett adatról szólt, ezért nem dönti el a mostani vitát. Az alapelvet azonban jól mutatja: a már nyilvános adat új felhasználása nem jogi senkiföldje.

Az erős ellenérv és a határa

A listázás mellett felhozható legerősebb érv az elszámoltathatóság. Az NVVH jelentős közhatalmi eszközökkel működő, közpénzből fenntartott intézmény; vezetőinek, döntéshozóinak és eljárásainak ellenőrzése közérdek. A sajtót és a politikai szereplőket nem lehet elzárni attól, hogy feltárják az összeférhetetlenséget, a pártkapcsolatot vagy a hatalommal való visszaélést. A GDPR 85. cikke éppen ezért előírja az adatvédelem összeegyeztetését a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával.

De az elszámoltathatóság tárgya elsősorban a döntés, a hatáskör, az érdekütközés és a bizonyítható kapcsolat. A munkaviszonyból önmagában nem következik politikai felelősség. A 24.hu által idézett kormánypárti válasz átláthatóságra és számonkérhetőségre hivatkozik, miközben a Telex és a 444 tudósítása szerint a névsor az ÁVH-t felidéző politikai keretben jelent meg. Éppen ez a keretezés teszi elkerülhetetlenné a szükségesség és az arányosság vizsgálatát.

A közéleti ellenőrzéshez nem szükséges minden alkalmazottat egyetlen politikai kategóriába sorolni. A vezető beosztás, a döntési jogkör és a konkrét cselekmény indokolhat fokozott nyilvánosságot; a beosztotti státusz vagy puszta szervezeti kapcsolat jóval gyengébb alap. A megkülönböztetés hiánya a kollektív felelősség látszatát kelti, és könnyen személyes zaklatásnak teszi ki azokat is, akiknek nincs érdemi ráhatásuk az intézmény döntéseire. Az NVVH elnöke egy korábbi HVG-interjúban éppen a munkatársakat érő külső fenyegetésekre és a személyi adatok védelmére hivatkozott.

Közlemény még nem jogkövetkezmény

Fontos a jogi pontosság: a NAIH mostani szövege általános közlemény, nem egyedi határozat. Nem állapít meg konkrét adatkezelővel szemben jogsértést, nem szab ki bírságot, és önmagában nem kötelez törlésre. A jogvita következő kérdése ezért az, lesz-e vizsgálat, milyen cél és jogalap igazolható, kik szerepelnek a listán, milyen adatokkal és milyen kontextusban, valamint arányos volt-e a közzététel.

A nem reprezentatív Reddit-vita hozzászólásai is főként ezt a hiányt érzékelték: sokan azt kérdezték, követi-e a közleményt eljárás és szankció. A felvetés jogos, a találgatások viszont nem helyettesítik a hatósági döntést. A NAIH hitelességét most az erősítené, ha az elvi álláspont után átláthatóan közölné, indít-e vizsgálatot, és milyen szempontok szerint.

Az intézményi átláthatóság és a személyes méltóság nem egymást kizáró érték. Közzé lehet tenni a tisztséget, a hatáskört, a döntést, az összeférhetetlenséget és a bizonyított közéleti kapcsolatot úgy is, hogy közben nem készül megbélyegző személyi katalógus. A demokratikus ellenőrzés ott kezdődik, ahol a hatalmat kérdezzük. Ott torzul el, ahol a kérdés helyére a névsor lép.