iustitia.hu

A vagyonadó öt százalékáról rendelkezhetnének az adózók a tervezet szerint

A társadalmi egyeztetés alatt álló vagyonadó-tervezet szerint az adózók a ténylegesen megfizetett vagyonadójuk öt százalékát a Nemzeti Együttműködési Alap javára számoltathatnák el. Az új adó a tervek szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkezőket érintené.

A Pénzügyminisztérium vagyonadóról készített tervezetéről 2026. október 14-éig lehet véleményt küldeni a tárcának, ezért a részletszabályok az országgyűlési elfogadásig változhatnak.

A normaszöveg alapján az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon lenne adóköteles. Az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó részére egy-, az e fölötti részre másfél százalékos kulcs vonatkozna. A megfelelően igazolt, a vagyonelemekhez kapcsolódó egyes tartozások csökkenthetnék az adóalapot.

A belföldi illetőségű magánszemélyeknél főszabály szerint a teljes, magyarországi és külföldi vagyon számítana. A külföldi magánszemélyek korlátozott adókötelezettsége egyebek mellett a magyarországi ingatlanokra és magyar társaságokban fennálló részesedésekre terjedne ki.

Önálló adóalanyként jelennének meg bizonyos elkülönített vagyontömegek, köztük a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyonok és a magánalapítványok. A javaslat kapcsoltsági szabályokkal akadályozná meg, hogy ugyanazon vagyonrendelő több, egymilliárd forint alatti konstrukcióra bontsa a vagyont.

Az ingatlanok értékét elsősorban ügyleti vagy indexált érték, a NAV tervezett tömeges értékelési modellje, illetve független szakértői értékelés alapján lehetne meghatározni. A nem tőzsdei cégrészesedéseknél a saját tőke és a jövedelemtermelő képességet tükröző hozamérték súlyozott átlaga lenne a főszabály.

A házastársi közös vagyon megosztásánál elsőként a vagyonjogi szerződés lenne irányadó. Ennek hiányában egyes nyilvántartott vagyonelemeknél választható lenne a nyilvántartás szerinti tulajdonoshoz rendelés vagy az egyenlő megosztás; más közös vagyont főszabály szerint fele-fele arányban kellene figyelembe venni.

Az adót minden év utolsó napján fennálló vagyonállapot alapján, önadózással kellene megállapítani, bevallani és megfizetni a következő év augusztus 31-éig. Bevallást csak annak kellene benyújtania, akinek ténylegesen fizetési kötelezettsége keletkezik.

Az ötszázalékos rendelkezés nem külön kedvezmény és nem többletfizetés: a tervezet 31. §-a szerint a már ténylegesen megfizetett adó öt százalékának költségvetési elszámolási céljáról nyilatkozhatna az adózó. A fennmaradó összeg a központi költségvetés bevétele lenne.

Elfogadás esetén a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba. Az első kötelezettséget a 2026. december 31-én fennálló vagyoni helyzet alapján kellene megállapítani, a bevallás és a fizetés első határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne.

Automatizált hírfeldolgozással készült, a megjelölt források alapján. Emberi szerkesztői ellenőrzés nem történt.

Kapcsolódó cikkek

Hasonló jogterületről vagy ugyanebből a rovatból.

Az IMF 7–7,5 százalékos hiányt valószínűsít 2026-ra

Az IMF szakértői 7–7,5 százalék közötti GDP-arányos költségvetési hiányt valószínűsítenek Magyarországon 2026-ra, és átfogó, gyorsan induló kiigazítást javasolnak. A megállapítások egyelőre az Article IV misszió zárónyilatkozatában szereplő stábvélemények, nem az IMF Igazgatótanácsának elfogadott országértékelése.

Hírek

Tervezet: 2027-től cégeknek is számlázhatnának a katások, 22 millióra nőne a keret

A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezete 2027-től újraszabályozná a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adóját. A rendszert a főállásúak mellett a mellékállású egyéni vállalkozók, köztük nyugdíjasok és nappali tagozatos hallgatók is választhatnák, és ismét lehetne cégeknek, más kifizetőknek számlázni.

Hírek