Jogterület · 9 cikk
Súlyos gazdaságpolitikai tévedés készül Magyarországon. Ma nem a sikeres hazai vállalkozók újabb megadóztatására, hanem a megerősítésükre lenne szükség. Ügyvédként naponta kapom a telefonokat: mi lesz most, mennyit ér a cégem, mennyi adót kell fizetnem, és egyáltalán miből? Ez számomra egyértelműen azt jelzi, célkeresztben a KKV-k és általában a középosztály.
Az IMF szakértői 7–7,5 százalék közötti GDP-arányos költségvetési hiányt valószínűsítenek Magyarországon 2026-ra, és átfogó, gyorsan induló kiigazítást javasolnak. A megállapítások egyelőre az Article IV misszió zárónyilatkozatában szereplő stábvélemények, nem az IMF Igazgatótanácsának elfogadott országértékelése.
A lakásvásárló a szerződésben egy összeget lát, az illetékhatóság viszont egy értékelési ügyet. A kettő többnyire találkozik, de ha szétválik, nem a 4 százalék a legnehezebb kérdés, hanem az, milyen adatokból és milyen időpontra számol a NAV.
A KATA-tervezet visszaengedné a céges számlázást, de az 50 százalékos egymegrendelős korlát könnyen összekeverheti a gazdasági függést a leplezett munkaviszonnyal. A szabály egyszerű, csak éppen nem biztos, hogy elég pontos.
A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezete 2027-től újraszabályozná a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adóját. A rendszert a főállásúak mellett a mellékállású egyéni vállalkozók, köztük nyugdíjasok és nappali tagozatos hallgatók is választhatnák, és ismét lehetne cégeknek, más kifizetőknek számlázni.
A társadalmi egyeztetés alatt álló vagyonadó-tervezet szerint az adózók a ténylegesen megfizetett vagyonadójuk öt százalékát a Nemzeti Együttműködési Alap javára számoltathatnák el. Az új adó a tervek szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkezőket érintené.
Az illetékkötelezettség a szerződés aláírásával keletkezik, fizetni viszont csak a NAV fizetési meghagyása után kell. Összefoglaljuk a mértéket, a határidőket, a részletfizetést és a kedvezményeket.
A kedvezményes kulcs főszabályként 2026 végéig érvényes, a kormány azonban 2030-ig tartó hosszabbítást jelzett. Vevőként a jogerős építési engedély időpontja lehet a döntő.
Dr. Illés Géza Márton szerint a bejelentett 1 és 1,5 százalékos kulcsból önmagában nem dönthető el, hogy a vagyonadó alkotmányos-e. Ehhez a végleges törvényszöveg kell.
