Ismertetem a társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetet, holnapig még mindenki véleményezheti a kormany.hu alatt.
1. Az adó alanyai
A tervezet 3–4. §-a szerint vagyonadó-alanyok lennének a belföldi és külföldi illetőségű magánszemélyek, valamint a belföldi és külföldi vagyonkezelési adóalanyok.
A belföldi illetőségű adóalanyokat főszabály szerint a teljes magyarországi és külföldi vagyonuk után terhelné adókötelezettség.
A külföldi illetőségűeknél az adókötelezettség a törvényben meghatározott magyarországi ingatlanokra, azokhoz kapcsolódó jogokra, magyar gazdasági társaságokban fennálló részesedésekre és egyes magyar ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságok részesedéseire korlátozódna.
A vagyonkezelési adóalanyok körébe tartoznának többek között a bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyonok, a magánalapítványok és a hasonló külföldi konstrukciók.
2. Az adó alapja és mértéke
A 6. § alapján az adóalap az adóköteles vagyonelemek számított értékének és a törvény szerint levonható tartozásoknak a különbözetéből az egymilliárd forintot meghaladó rész.
A 9. § szerinti adómérték:
• az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó részére 1 százalék;
• az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó részére 1,5 százalék.
Például kétmilliárd forint nettó vagyon esetén az adóalap egymilliárd forint, az éves számított adó pedig tízmillió forint lenne, az esetleges adócsökkentő tételek figyelembevétele előtt.
Ötmilliárd forint nettó vagyon után ugyanezen feltételek mellett negyvenmillió forint éves adó keletkezne.
3. Az adóköteles vagyonelemek
A szabályozás a vagyonelem fogalmát kifejezetten szélesen határozza meg.
Az adóalapba tartozhatnának többek között az ingatlanok, a vállalkozási részesedések, a bankszámlák és készpénz, az értékpapírok, befektetési jegyek, követelések, kriptoeszközök, befektetési nemesfémek, egyes biztosítási és opciós jogok, valamint a meghatározott értékhatárt meghaladó ingóságok.
A saját lakóingatlanra általános mentességet nem tartalmaz a tervezet.
A személyes használatú ingóságok többsége mentesülne, de egyes műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek hárommillió forintot meghaladó egyedi érték esetén, a járművek pedig tízmillió forint felett az adóalap részét képezhetnék.
A vállalkozási és őstermelői tevékenységhez használt ingóságokra szigorúbb szabályok vonatkoznának.
4. A társasági részesedések értékelése
A 12. § és az 1. melléklet külön szabályozza a gazdasági társaságokban fennálló részesedések értékét.
A tőzsdén jegyzett részesedéseknél főszabály szerint a tőzsdei árfolyam lenne az irányadó, a tervezetben meghatározott átlagárfolyam-korrekcióval.
A nem tőzsdei részesedések értékét elsősorban a társaság saját tőkéje és az utolsó három lezárt üzleti év eredményéből számított hozamérték alapján kellene meghatározni.
A képlet: V = [(ST + 2 × H) / 3] × tulajdoni hányad.
A hozamérték számításához főszabály szerint 15 százalékos tőkésítési rátát kell alkalmazni.
Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságoknál a rejtett tartalékokat is figyelembe kellene venni.
A tervezet eltérő rendelkezéseket tartalmaz a holdingokra, induló vállalkozásokra, kisebbségi részesedésekre és meghatározott esetekben a független cégértékelésre.
5. Az ingatlanok értékelése
A belföldi ingatlanok számított értékének meghatározásakor a 15–19. § alapján elsősorban a megfelelő friss ügyleti értéket, ennek hiányában a korábbi ügyleti érték indexált összegét, majd a NAV tömeges ingatlanértékelési modelljének eredményét kellene alkalmazni.
Meghatározott esetekben független szakértő által megállapított forgalmi érték is figyelembe vehető lenne.
Az 500 millió forintot elérő kiemelt értékű belföldi, nem termőföld ingatlanok szakértői értékelésére külön követelményeket határozna meg a törvény.
A külföldi ingatlanok értékelésére önálló szabályrendszer vonatkozna, amely a szerzési értékből, annak indexálásából, külföldi hatósági adatokból vagy szakértői értékbecslésből indulna ki.
6. A családi vagyon megosztása
A 7. § a közös tulajdon, a házastársi vagyonközösség és a kiskorú gyermekek vagyonának kezelését szabályozza.
A házastársak külön adóalanyok lennének. A közös vagyon megosztásakor a házassági vagyonjogi szerződés, az egyéb megállapodások, illetve a tervezet választási és felezési szabályai lennének irányadók.
A kiskorú gyermek vagyonát főszabály szerint a szülők vagyonához kellene számítani, az örökölt és saját keresményből szerzett vagyonra vonatkozó kivételekkel.
A vagyonkezelési konstrukciók esetében a kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok az egymilliárd forintos értékhatárt összesen csak egyszer alkalmazhatnák.
7. A bevallás és a fizetés
Az adót önadózással kellene megállapítani.
A főszabály szerinti adókötelezettség évente a tárgyév utolsó napján, az akkor fennálló vagyonállapot alapján keletkezne.
A tervezett hatálybalépés 2026. december 15., az első általános adókötelezettségi fordulónap 2026. december 31., az első bevallási és fizetési határidő pedig 2027. augusztus 31. lenne.
A bevallást elektronikusan, részletes, vagyonelemenkénti adatokkal kellene benyújtani.
Bevallási kötelezettség főszabály szerint akkor keletkezne, ha az adóalanynak ténylegesen fizetendő vagyonadója van.
A tervezet meghatározott adócsökkentő tételeket és korlátozott fizetési könnyítési lehetőséget is biztosítana.
