A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége szeptember 23. és október 6. között tárgyalt Budapesten. Az október 8-án közzétett dokumentum szerint a magyar hatóságok hozzájárultak az előzetes megállapítások nyilvánosságra hozatalához; ezek alapján készülhet el a később vezetői jóváhagyásra és igazgatótanácsi tárgyalásra kerülő jelentés.
Az IMF-stáb 2026-ra körülbelül 2 százalékos gazdasági növekedést vár. A KSH legutóbbi szerint a GDP volumene a második negyedévben 1,7 százalékkal nőtt éves alapon, míg az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított teljesítmény 0,5 százalékkal emelkedett.
Az inflációról azt jelezték, hogy az éves átlag a jegybank 3 százalékos célja alatt maradhat, 2027-ben azonban ismét 3 százalék közelébe emelkedhet. A KSH szeptemberre 1,6 százalékos éves fogyasztóiár-emelkedést mért; a havi drágulás 0,2, a maginfláció 1,9 százalék volt.
A költségvetésnél az IMF-stáb az államadósság emelkedésére és arra figyelmeztetett, hogy változatlan politika mellett a hiány középtávon is magas maradhat. Egy bevételi és kiadási intézkedéseket vegyítő csomag a szervezet számításai szerint 2027-re 5 százalékra vagy kissé az alá, 2029-re 3 százalékra mérsékelhetné a deficitet.
Az ajánlások között progresszívebb személyi jövedelemadó, a családi kedvezmények célzottabb átalakítása, a tőkejövedelmek magasabb adóztatása és a kedvezményes áfakulcsok szűkítése szerepel. A dokumentum emellett kiadásfelülvizsgálatot, a pazarló beszerzések visszaszorítását és célzottabb energiapiaci támogatásokat sürget.
A pénzügyi szektorban az IMF-stáb a támogatott vállalati hitelek és jelzáloghitelek fokozatos kivezetését, valamint az állami garanciák mérséklését javasolja. Becslése szerint a támogatott hitelezés leépítése évente legfeljebb 300 milliárd forintos, a GDP mintegy 0,3 százalékának megfelelő költségvetési megtakarítást hozhatna.
A jegybanki politikánál a szakértők szerint további kamatcsökkentéshez tartósabb dezinflációs bizonyítékokra van szükség. Az IMF-stáb az MNB 2028-tól 2,5 százalékra csökkentett inflációs célját az euró bevezetése felé tett fontos lépésnek nevezte, de ennek teljesítéséhez szigorúbb fiskális és bérfolyamatokat tart szükségesnek.
A dokumentum nem kötelező erejű döntés, hanem szakpolitikai ajánláscsomag. Az IMF számítása szerint a költségvetési, monetáris és szerkezeti reformok együttes végrehajtása 2030-ig kumuláltan legfeljebb 2 százalékkal növelhetné a reál-GDP-t; ennek tényleges hatása a későbbi intézkedésektől és külső körülményektől függ.