A részletes költségvetési dokumentumot a közlemény szerint a Költségvetési Tanácsnak küldik meg, majd az Országgyűlés elé terjesztik. A most ismertetett intézkedések ezért a kormány terveit mutatják be; a bejelentés önmagában nem jelent elfogadott költségvetést vagy hatályos adószabályt.
A vállalkozásokat érintő változások között a társasági adó emelése is szerepel. A kormány a 180 milliárd forintot meghaladó éves bevételű vállalatoknál néhány százalékponttal növelné a jelenlegi 9 százalékos kulcsot, az értékhatár alatt pedig megtartaná azt. Az új adókulcs pontos mértékét a közlemény nem határozza meg. A fejlesztési adókedvezmények feltételeit szintén átalakítanák.
A kiskereskedelmi adó egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti adóalapsávjában 0,45 százalékos kulcsot terveznek, míg az egymilliárd forint alatti adómentesség megmaradna. A kormány becslése szerint a változás mintegy háromezer vállalkozást érintene. Az energiacégek, a bankok, a biztosítók és a kereskedelmi láncok nagyobb közteherviselésével, valamint a bányajáradék emelésével is számolnak.
A reklámadó kulcsát 3,75 százalékra emelnék, és szűkítenék a gépjárműadó cégautóadóba történő beszámításának lehetőségét. A közlemény szerint az első cégautónál megmaradna a levonás, a másodiknál azonban már megszűnne. A járművek sorrendjének meghatározását és az alkalmazás további feltételeit a tájékoztató nem részletezi. A kormány az árrésstop megszüntetését is bejelentette.
A tervezett vagyonadóból mintegy 200 milliárd forint bevételt várnak. A kormányzati becslés szerint az intézkedés körülbelül 15 ezer embert érintene, az adóalap, az értékelés és a mentességek részletes szabályait azonban ez a közlemény nem ismerteti.
A munkavállalói oldalon a minimálbér személyi jövedelemadójának 9 százalékra csökkentése szerepel a tervekben. Megtartanák a 25 év alattiak szja-mentességét az átlagkeresetig, az anyák adómentességét viszont havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárhoz kötnék: a bejelentés szerint csak az ezt meghaladó rész után kellene személyi jövedelemadót fizetni.
A családi pótlék összegét 2027-től megdupláznák, ami a kormány adatai szerint egymillió családot és 1,6 millió gyermeket érintene. A közlemény a Babaváró, a CSOK és a falusi CSOK szabályainak változatlanul hagyását ígéri.
A közszolgálati béremelésekre összesen 677 milliárd forintot terveznek fordítani. Az egészségügyi szakdolgozóknál átlagosan 17 százalékos, az állami szociális intézmények dolgozóinál 17,8 százalékos, a rendvédelemben átlagosan bruttó 15 százalékos emelés szerepel a bejelentésben. A köznevelési intézmények nevelést és oktatást segítő, valamint technikai dolgozóinál 21,5 százalékos béremelést terveznek.
Az igazságügyi dolgozók béremelésének folytatásával is számol a kormány. Erre és a pedagógusok bérfejlesztésére együttesen 178 milliárd forintot jelöl meg a közlemény, de az igazságügyi területre jutó külön összeget és az emelés mértékét nem közli. Az állami egyetemek oktatóinak bérrendezésére további tízmilliárd forintot irányoznának elő.
Az alacsony nyugdíjak emelésére 123 milliárd forintot terveznek. A kormány bejelentése szerint januártól senki nem kapna 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat, és sávosan emelnék az ezt meghaladó, de alacsony összegű ellátásokat is. Megmaradna a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első heti részének kifizetése, továbbá elindítanák a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjét. A jogosultsági részleteket a közlemény nem tartalmazza.
Az egészségügy a kormány tervei szerint 510 milliárd forinttal, 12,5 százalékkal több forráshoz jutna az ideinél. A többletből béremeléseket, gyógyszerfinanszírozást, kórházi működést és fejlesztéseket támogatnának. A szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére 115 milliárd forinttal, 27 százalékkal többet szánnak.
A lakhatási intézkedések között a Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitelt, valamint a lakástakarékok és az energetikai felújítások támogatási és hitelrendszerének átalakítását említi a tájékoztató. A hitel feltételeit, az igénylés kezdetét és az átmeneti szabályokat ez a közlemény nem részletezi.
A kiadási vállalások fedezetét a kormány részben megtakarításokból, részben az adórendszer átalakításából teremtené elő. A közlemény a beszerzési és kommunikációs kiadások visszafogását, egyes vállalati kedvezmények megszüntetését és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok leépítését nevezi meg. A megtakarítások tételes számítását nem mutatja be.
A kormány 2027-re 4,9 százalékos államháztartási hiányt céloz meg, szemben az idei év végére jelzett 7,5 százalékkal, és 300 milliárd forintos biztonsági tartalékkal számol. A vállalkozások és a magánszemélyek számára a részletes költségvetési és adójavaslatokból válhat majd megismerhetővé, hogy a bejelentett változások pontosan milyen feltételekkel érintenék őket.