A Kúria 2026. október 1-jén adott ki közleményt egy szokatlan polgári ügyről, amelyben a 2026. szeptember 30-ra kitűzött tárgyaláson döntött. A per arról szólt, ki viseli egy hatóságilag befogott ménes eltartásának költségeit.
Szabadon kóborló lovaktól a perig
Egy jegyzői határozat alapján befogtak egy szabadon kóborló, a közlemény szerint körülbelül 10–30 lóból és egy szamárból álló ménest. Az állatokat később a perben másodrendű alperesként szereplő kormányhivatal elkobozta. Az állatokat egy kutyamentő egyesületnél helyezték el, amely azonban nem tudta ellátni őket. Amikor a felperes alapítvány jogi képviselője segítséget ajánlott, az egyesület átadta neki a jószágokat. A bíróság később megsemmisítette a kormányhivatal elkobzó határozatát, a jegyzői döntés elleni keresetet viszont elutasította.
Azóta a felperes alapítvány gondoskodik az állatokról. Tárgyalt az elsőrendű alperes minisztériummal, együttműködési megállapodást kötött vele, és kapott is némi támogatást. Az állatok jövőjét és eltartását azonban soha nem rendezték, a kapcsolat megromlott, a megállapodást pedig felmondták. Az alapítvány ezután több jogcímen pert indított, hogy az alperesek térítsék meg a tartás költségeit és a szükséges infrastrukturális beruházásokat. Kiindulópontja az volt, hogy az állatok az állam tulajdonában állnak.
Két ellentétes alsóbb fokú döntés
Az elsőfokú bíróság részben helyt adott a keresetnek. A másodfokú bíróság viszont teljes egészében elutasította, mert egyik hivatkozott jogcímet sem találta megalapozottnak. A felperes ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
A Kúria álláspontja
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet részben alaposnak találta. Mind a jogerős, mind az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szakasztól kezdődő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az indokolás szerint az alsóbb fokú ítéletek érdemben nem voltak felülbírálhatók, mert téves jogi és ténybeli alapokon nyugodtak. A másodfokú bíróság félreértelmezte a közigazgatási határozatokat, és ezért rosszul ítélte meg a lovak tulajdonjogát. Az elsőfokú bíróság részben eltért a felperes által megjelölt jogcímektől, a tulajdonjog kérdését pedig közömbösnek tekintette.
A Kúria rámutatott: a felülvizsgálati eljárás korlátai miatt nem dönthet maga teljesen új tényállás, részben pedig új jogalap alapján. Saját megítélése szerint azonban a hatályos közigazgatási döntés és a jogszabály folytán „az állatokon az Állam szerzett tulajdonjogot” (Kúria). Az új eljárásban tehát ebből a kiindulópontból kell majd elbírálni, ki és milyen jogcímen felel a tartás költségeiért.
