Mit vizsgált a Kúria?
A Kúria Bhar.II.1.679/2025/13. számú döntésének alapjául szolgáló ügyben egy nő 5 millió forintot kapott az élettársától. Az elsőfokú bíróság bizonyítottság hiányában felmentette, az ítélőtábla azonban a másodfokú eljárásban bűnösnek mondta ki pénzmosásban. A Kúria ezt a döntést vizsgálta felül, majd helybenhagyta.
A pénz nem előzmény nélkül érkezett: korábban három utalás történt, összesen 400 ezer forint értékben. A nagyobb összeg a korábbiakhoz képest kiugró volt, miközben az átutaló ismert jövedelme a Kúria által értékelt években nem érte el az 5 millió forintot. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a felek együtt éltek, a nő a pénzt nem kérdőjelezte meg, és végül elköltötte.
A védelem szerint a nő nem tudott a pénz eredetéről. Párját vállalkozóként ismerte, és úgy gondolta, hogy az átutalással csak családjuk megélhetéséről gondoskodik. A Kúria azonban elfogadta az ítélőtábla következtetését: a körülmények alapján a nőben felmerült, hogy az összeg eredete nem tisztázott, de ennek ellenére nem tett semmit a kétség eloszlatására.
Nem kell biztos tudás: a belenyugvás is számíthat
A Btk. szerint pénzmosást követ el az is, aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont megszerez, vagy afelett rendelkezési jogosultságot szerez. A törvény külön kezeli a gondatlan pénzmosást is: ilyenkor az elkövető gondatlanságból nem ismeri fel a vagyon eredetét. A Kúria ügyében viszont a bíróság a szándékos alakzatot állapította meg.
A szándékossághoz nem feltétlenül szükséges, hogy valaki pontosan ismerje az alapul szolgáló bűncselekményt vagy annak minden részletét. A Btk. általános szabálya szerint szándékosan cselekszik az is, aki a magatartása lehetséges következményeibe belenyugszik. A Kúria döntésében a bíróság a pénz összegéből, a korábbi utalásokból, az ismert jövedelmi viszonyokból és a felek kapcsolatából következtetett arra, hogy a nőben felmerülhetett a pénz bűnös eredetének lehetősége. A pénzt ennek ellenére elfogadta és elköltötte.
Ez a következtetés az ügy konkrét bizonyítékain alapult. A döntésből nem következik, hogy egy nagyobb ajándék, családi támogatás vagy párkapcsolaton belüli utalás önmagában pénzmosás lenne. A büntetőjogi felelősséghez a bíróságnak a vagyon bűnös eredetét és az érintett tudattartalmát is bizonyítottnak kellett látnia.
Mitől lehet egy átutalás figyelmeztető jel?
A bíróság nem pusztán az 5 millió forintos összegre támaszkodott. Azt vizsgálta, hogy az mennyire tért el az átutaló ismert jövedelmétől és a korábbi pénzmozgásoktól, továbbá milyen kapcsolatban álltak egymással a felek. Ezekből a körülményekből vont le következtetést arra, hogy a címzettben felmerülhetett a pénz eredetével kapcsolatos kétség.
A gyakorlatban egy átutalás hátterét különösen indokolttá teheti, ha:
- az összeg szokatlanul nagy a küldő ismert jövedelméhez képest;
- a korábbi pénzmozgásokhoz viszonyítva hirtelen és jelentősen megugrik;
- a küldő nem ad világos magyarázatot a pénzre;
- a pénzt gyorsan tovább kell utalni vagy el kell költeni;
- a tranzakciót a címzett számára szokatlan vagy kerülendő módon kell végrehajtani.
Ezek nem önálló jogi feltételek és nem automatikus bűnösségi vélelmek. Olyan körülmények, amelyek egy konkrét ügyben a bizonyítás és a tudattartalom megítélésénél jelentőséget kaphatnak. Az elemzői következtetés itt az, hogy a szokatlanságot nemcsak az összeg nagysága, hanem az adott kapcsolatban és pénzügyi helyzetben megszokotthoz viszonyított eltérés adhatja.
A másodfokú bíróság is megállapíthatja a bűnösséget
A döntés eljárásjogi szempontból is figyelemre méltó. Az elsőfokú bíróság felmentette a vádlottat, az ítélőtábla viszont a rendelkezésre álló iratokból további tényeket állapított meg, és más következtetésre jutott. A Kúria szerint ez nem jelentette a bizonyítékok tiltott újramérlegelését: az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékokból vont le eltérő ténybeli következtetést, és így küszöbölte ki a tényállás részleges megalapozatlanságát.
A Kúria azt is hangsúlyozta, hogy a közvetett bizonyításnál a bíróságnak meg kell mutatnia, milyen tényből milyen további tényre következtet. Tudati állapotot — például azt, hogy valaki számolt-e a pénz bűnös eredetének lehetőségével — sokszor nem közvetlen bizonyíték, hanem több körülmény együttes értékelése alapján lehet megállapítani.
Mit érdemes megjegyezni a döntésből?
A legfontosabb tanulság az, hogy ha a pénz összege, a küldő ismert anyagi helyzete és a korábbi pénzmozgások együtt komoly kérdéseket vetnek fel, a címzett későbbi magatartása is jelentőséggel bírhat. A pénz eredetére vonatkozó kétség figyelmen kívül hagyása és az összeg elköltése a konkrét ügyben hozzájárult a szándékos pénzmosás megállapításához.
A döntés az adott ügy bizonyítékainak értékeléséről szól. Nem határoz meg általános, minden magánszemélyre vonatkozó ellenőrzési kötelezettséget, és nem teszi büntetendővé önmagában a szokatlan családi pénzmozgást.